Szarvas
Szarvas a Hármas-Körös Szarvas-békésszentandrási holtágának partján, a 44. számú főközlekedési út mentén fekszik. Bébéscsabától 50, Kecskeméttől 76 kikométerre. Békés megye legnyugatibb városa.
Szarvas környéke évezredek óta lakott hely, de a település történetét csak a 12. századtól követhetjük nyomon. III. Béla király "névtelen" jegyzője, Anonymus, latin nyelvű krónikájában a következő szöveget rögzítette: (Árpád seregei) " A Kris vizét a szarvasi halomnál átusztatták". Ez az első fennmaradt szöveg, amelyben Szarvas neve előfordul. A feltételezések szerint a halom az itt élő szarvasokról, a település pedig a halomról kapta a nevét.
Évszázadokon át egyike volt a terület apró településeinek. A török időkben a folyami átkelőhely miatt vált jelentőssé, palánkvár is épült a védelmére. A vár és a település a hódoltság végére teljesen elpusztult, csak az 1722-ben betelepített, jórészt szlovák anyanyelvű telepesek révén éledt újjá, s indult rohamos fejlődésnek. E fejlődés jórészt a város evangélikus lelkészének, Tessedik Sámuelnek a nevéhez fűződik Megteremtette Európa első gazdasági iskoláját, kidolgozta a szikesek megjavításának módszerét, megtanította a város lakóit az akkor korszerű földművelésre, meghonosította a környéken ismeretlen növényeket, kézműipari tevékenységeket. Jelentősen átformálta a városképet. Fölépíttette a ma is álló evangélikus templomot ( ma Ótemplom) és gazdasági iskolájának épületét (ma múzeum). Minden, ami ma Szarvason megtalálható, az ő munkásságában gyökerezik.
A 19. század második felétől jelentős szerepet töltött be a város életében a gróf Bolza család. Kastélyokat építtettek a Körös partjára. Ők hozták létre az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén: Szarvasi Arborétumot.
A település 1848-ban lett először város, de 1872-ben elvesztette ezt a címet. 1966-ban végleg visszanyerte a városi rangot.
A 19. században fontos szerepet töltött be a város életében a gróf Bolza család. Kastélyokat építtettek a körös partjára, amelyek közül kettő még ma is áll. Az 1810-1820 körül klasszicista stílusban épült grófi kastély ma műemlék. Nevükhöz fűződik még az Anna-liget, a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kert, mai nevén a Szarvasi Arborétum létrehozása is. Szarvas legfőbb nevezetessége a 82 hektáros és megközelítőleg 1600 fafajtát és annak változatait felvonultató Arborétum, ahol a különleges mikroklímának köszönhetően megmaradnak a világ minden tájáról hozatott fafajták. Az év minden szakában maradandó élményt nyújtó kert bebarangolására érdemes akár egy egész napot is szánni.
Túrázások alkalmával a természet szerelmesei útba ejthetik még az Anna-ligetet is, ahol az 1908-ban, klasszicista stílusban épült Csáky-kastély is található, amelyben jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága működik. Ugyancsak itt épült fel a Nemzeti Park új Körösvölgyi Látogatóközpontja is, mely tartalmas időtöltést kínál az ökoturizmus kedvelőinek.
Kellemes kikapcsolódásként érdemes elsétálni a városközponttól mindössze negyedórányira található Erzsébet ligetbe, amely a helyi szórakoztató szabadtéri programok, koncertek majálisok kedvelt helyszíne. Itt találjuk Szarvas legnevesebb képzőművészének, Ruzicskay Györgynek az egykori alkotóházát is. A Fő téren álló Árpád Szállót 1896-ban a millinniumi ünnepségek alkalmából építették a századvégre jellemző szecessziós stílusban. A szállót elhagyva az 1830-as években, klasszicista stílusban épült Mitrovszky kastélyt érjük el, amelyet tulajdonosa később a városnak adott el, s ez volt sokáig a városháza. A városközponttól távolabb található a vályogból készült nádtetős kis parasztházban kialakított Szlovák Tájház, amely a szarvasiak egykori életébe enged bepillantást. A környéken sétálva érdemes felkeresni az ipartörténet egyik legértékesebb emlékét az 1863-ban épült, s ma is az eredeti helyén működő szarvasi szárazmalmot.
A város legújabb látványossága az országban egyedülálló - 1,1 km-es, az Ótemplom mögött kezdődő - Történelmi Emlékút, amelyen eljutunk a Holt-Körös gátjára.Az Emlékút a Történelmi Magyarország közepét jelképező stilizált szélmalomhoz vezet. A Körösön a Katalin II. sétahajó előzetes megrendelés alapján viszi az egyéni és a csoportos turistákat, akiket a hajó kapitánya tájékoztat útközben a látnivalókról.
Akik inkább a gyalogtúrát választják, azok a vízpart mentén lévő gyalogutakon tehetnek egy kellemes sétát.
A horgászatot, vadászatot és lovaglást kedvelők egyaránt hódolhatnak szenvedélyüknek.
Szarvas bővelkedik kulturális értékekben és rendezvényekben. A háromévente megrendezésre kerülő Gyermek Néptáncosok Országos Szólótáncfesztiválján az ország minden részéről érkező területi versenyek alapján továbbjutott résztvevők mutatják be néptánc produkcióikat a szabadon választott, valamint a kötelező táncok kategóriájában egyaránt.
A 30 km hosszú Körös-holtágon minden évben megrendezett családias hangulatban zajló Amatőr Maratoni Kenuverseny alatt olyan természeti környezetben lazíthat, mely a Körös-Maros Nemzeti Park része és többek szerint egy csodálatos vízi világ az Alföld közepén.
A Szilvanapokon nagyanyáink receptje alapján készült szilvás ételeket (szilvás gombóc, szilvalekvár, aszalt szilva, cibere, szilvalekváros derelye) kóstolhatnak meg az érdeklődők, miközben színes programok, bemutatók, kézműves sátrak várják a város Főterére érkezőket.
- Körösvölgyi Látogatóközpont - Szarvas, Anna liget 1.
- Arborétum - Szarvas, Arborétum út
- Ruzicskay Alkotóház - Szarvas, Erzsébet liget
- Ótemplom - Szarvas, Vajda Péter út 2.
- Történelmi Emlékút és Országközép - Szarvas, Szent István Park
- Bolza-kastély - Szarvas, Szabadság út 2.
- Tessedik Sámuel Múzeum - Szarvas, Vajda Péter út 1.
- Szárazmalom - Szarvas, Ady Endre út 1/1
- Szlovák Tájház - Szarvas, Hoffman út 1.
- Programok
Június:
Amatőr Fogathajtó Bajnokság
Július:
Aratónap
Körös Napok
Szarvas Város Napja
Suttyomba Népzenei Fesztivál
Augusztus:
Amatőr Maratoni Kenuverseny
Szent István Napi Rendezvények
Horgásznap és Halászléfőző Verseny
Szeptember:
Szilvanap
Gyermek Néptáncosok Országos Szólótáncfesztiválja
- Túra és kikapcsolódási lehetőségek
A Hármas-Körös és holtágainak környéke természeti értékeivel kínálja magát a kirándulóknak. Autóval, kerékpárral, gyalogszerrel egyaránt megközelíthetőek a legszebb helyek.
Holt-Körös: Az egykor szabadon kanyargó Hármas-Körös szabályozását a 19. század vízépítő mérnökei végezték el. A folyó hatalmas kanyarulatait átvágták, így keletkeztek a holtágak. A Bikazugi ágat 1836-ban, a Szarvas-békésszentandrási holtágat 1888-ban vágták át. Az így keletkezett közel 30 km hosszú holtág Magyarország ötödik legnagyobb állóvize.
Fahíd: A gyalogtúrák legszebbike a Pepi-kerti séta. Szarvasról a Fahídon, vagy a Körös-hídon át, a Ciprus Vendéglő mellett vezet egy rövidítő út a Körössel párhuzamosan. Félórás sétával elérhető az Arborétum, amely minden évszakban más arcát mutatja a természet kedvelőinek.
Duzzasztómű: Sétával is megközelíthető Szarvasról a békésszentandrási duzzasztómű (6-8 km), mely 1942-ben épült. Ez biztosítja a folyamatos vízcserét, így a holtág vize egyesíti az álló- és folyóvizek előnyeit. A zsiliprendszer lehetővé teszi a hajóforgalmat a Hármas-Körösön.
Horgászat: Kitűnő horgászvíz. Horgászengedéllyel, időszakos és napi horgászjeggyel télen-nyáron próbára teheti a horgász tudását és szerencséjét.
Kajakozás, kenuzás: Áprilistól októberig a kajak-kenusok és evezősök paradicsoma. A vendég a vízitelepen bérelhet magának megfelelő sporteszközt, és végigevezheti a holtág 15 km-es, Szarvas-békésszentandrási szakaszát - a szivornyáktól a duzzasztóig. A hagyományos kenumaraton-versenyen az Élő-Körösre átemelve lehet körbeevezni a Holt-Körösön.
Sétahajózás: Ha valaki a víz szerelmese, akkor a Katalin II. sétahajóval vízitúrát tehet a holtágon, és a látnivalókat onnan nézheti meg a kapitány által elmondott érdekes történetekkel színesítve.
Fürdés: Májustól augusztusig a strandolók vehetik birtokukba a vizet, melynek partját Szarvastól Békésszentandrásig nyaralósor szegélyezi - kiadó házakkal és szobákkal.
Kerékpározás, lovaglás: A térség bejárható kerékpárral is. Gazdag látnivalót kínálnak a Körösök gátján tett kerékpárutak. Aki rászánja a napját, és erővel is bírja, végigkerekezhet Békésszentandrástól Gyomaendrődig, egyedülálló élményekben lesz része.
A Körös-völgyi kerékpárúton, a 44-es úttal párhuzamosan Békésszentandrástól akár Kondorosig is eljuthatunk kerékpáron, érintve a Körösszögi kistérség településeit.
Ha valaki nosztalgiázni akar, kerékpár helyett lóra szállhat. Szarvason a lovas klubnál lehet lovakat bérelni, és bejárni a környéket. Érdemes nekivágni a települések tanyavilágának. A térség még őrzi a sorvadó tanyavilág értékeit, szépségeit. A tanyai emberek még ma is barátságosak, útközben megtekinthető egy-egy tanyai gazdaság.
- Kajak-Kenu Vízisport és Szabadidő Klub - Szarvas, Erzsébet liget, Erzsébet út 6.
- Horgászat-Körösszögi Kht. - Szarvas, Árpád-köz 2.
- Szarvasi Lovasklub Egyesület - Szarvas, IV. kk. 28.
- Aranyponty Horgászcentrum - Szarvas, Mezőtúri út, Iskolatelep
- Városi Gyógyfürdő - Szarvas, Kossuth út 23.
Tourinform-Szarvas
5540 Szarvas, Kossuth tér 3.
